A váltóáramú motorok feszültségváltozásának következményei

A motorokat a fent említett feszültségingadozásokkal üzemeltetik. Ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen művelet megfelel-e az ipari szabványok kapacitásának, a hőmérséklet-emelkedésnek vagy általában a várható élettartamnak. Az 7-34 ábra az általános effektusokat mutatja. Az ilyen hatások bizonyos motorok esetében nem garantáltak.

Növekvő hőmérsékletek és a motorok üzemi jellemzői zárt állapotban hermetikus kompresszor a kagyló különleges eset. Ezeket a motorokat szívógázokkal hűtik, különböző számú és hőmérsékleti visszatéréssel. Így az 7-34 ábra nem feltétlenül alkalmazható erre a speciális típusra felszerelés.

A táblázat bemutatja a feszültségváltozás hozzávetőleges hatását a motor tulajdonságaira. A referencia alapfeszültséget és frekvenciát) meg kell érteni a РјРѕС,РѕСЂ.

A grafikonban használt néhány kifejezést itt írjuk le.

Normál csúszás = szinkron sebesség adattábla sebessége

A csúszás a grafikonon mutatja a normál csúszás változását. Szinkron sebességű 60 Hz motorok

2 pólusú 3600 fordulatszám vagy perc
4 pólusú 1800 fordulatszám vagy perc
6 pólus, 1200 fordulatszám vagy perc
8 pólusú 900 fordulatszám vagy perc

Az 7-3 táblázat mutatja a feszültségcsökkenést, amelyet különféle amplitúdójú áramlásokhoz különféle méretű rézvezetőkön keresztül lehet biztosítani. Az 7-33 ábra ugyanazokat az adatokat szolgáltat grafikus formában.

Ezek az adatok mind az egyfázisú, mind a háromfázisú áramkörökre vonatkoznak. A vezeték hossza mindkét esetben egyenlő a tápfeszültség elosztó paneljétől, az eszközöktől és a csatlakozóktól való távolság kétszeresével, a vezetők mentén mérve. Ez kétszerese a B és C közötti távolságnak az 7-32 ábrán, a vezetők mentén mérve. Motoros berendezéseknél, különösen azoknál, amelyek terhelt körülmények között indulnak, az egység feszültségkapcsai nem haladhatják meg az 10 százalékot az adattábla érték alatt, kivéve, ha a gyártó kifejezetten jóváhagyja.

Így a feszültség megengedett terhelésének a névleges feszültség alatt bármilyen csökkenést kell várnia, amelyet teljes terhelés esetén az áramforrás csatlakozási pontján lehet okozni (az 7-32 ábra A pontja).

Problémás feszültségkiesés másutt is előfordulhat, ha az elektromos csatlakozások vagy csatlakozások mechanikusan hiányosak és váratlan ellenállást eredményeznek. Ilyen vegyületek létezhetnek az elosztópanelen, a mérőaljzatban, vagy akár akkor is, ha a kültéri energia esik a pólusok adagolóvezetékeire. Ha nagy eltérések vannak a terhelés nélküli feszültség és az üzemi feszültség között, akkor a feszültségesés forrásait meghatározhatjuk, a voltmérő leolvasásával a különböző áramkörökben. Ezek a pontok a mérőóra után is lehetnek, a biztosíték kioldás, a készülék csatlakozói és más helyek.